Az előző évek hagyományaihoz hasonlóan idén július 31-én szervezik meg a Petőfi Sándor emlékünnepséget Fehéregyházán, tájékoztatott Szabó József, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nemrégiben megválasztott elnöke. Szabó József az 1990-ben létrehozott egyesületben nyolc évet Gábos Dezső elnök mellett gazdasági alelnökként tevékenykedett. Idén február 20-án választották elnökké. A fehéregyházi Petőfi múzeum szomszédságában az egyesület 2001-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával vásárolt egy házat, amit Petőfi Magyar Háznak kereszteltek el. Ugyanezen évben egy könyvtárat is létesítettek, amit nagykátai, kecskeméti és kiskunfélegyházi adományozók révén háromezer kötetesre bővítettek. Három számítógép is rendelkezésükre áll. 2003 márciusában Kovács László külügyminiszter látogatását követően kétmillió forintos támogatást nyújtott a magyar kormány. Ebből a pénzből külső javításokat végeztek az épületen, bevezették a vizet, villanyhálózatát felújították. Két vendégszobát, fürdőszobát és konyhát építettek. A tervek szerint az ispán-kúti megrongált Petőfi emlékműre új emléktáblát helyeznek el. /Mészely Réka: Új elnök a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület élén. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./
2005. július 28.
Új, méltó környezetben várja július 31-én a látogatókat Fehéregyházán az ispánkúti Petőfi-emlékhely. Petőfi Sándor ispánkúti emlékműve az elmúlt évtizedekben a magyarság egyik legfontosabb zarándokhelyévé vált. A Hunyadi László szobrászművész által készített régi emlékművet Sütő András író, valamint a hozzá közel álló marosvásárhelyi értelmiségiek kezdeményezésére 1969-ben állították fel. Az 1989-es fordulat után több helyi kezdeményezés is született az emlékhely felújítására, de ezek nem valósultak meg. Az emlékhely teljes újjászületésére ez évben nyílt lehetőség. A múlt figyelmeztetéseként érintetlenül hagyják az 1990-ben barbár módon megrongált Hunyadi-alkotást, az emlékmű frontján pedig Gyarmathy János szobrászművész új, Petőfit ábrázoló bronzplakettjét helyezték el. Az emlékmű Kiss Levente szobrász bronzfelirataival is kiegészült, amelyeken az emlékmű rövid története, a felújítást végző művész, valamint a támogatók nevei szerepelnek. /Felavatásra vár a felújított ispánkúti emlékmű. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./
2005. augusztus 1.
Július 31-én ünnepélyesen felavatták a Fehéregyháza melletti felújított Ispán-kúti Petőfi-emlékművet. Kolozsváron a mártírhalált halt költő kedvenc szálláshelyénél, az egykori Biasini Szállónál emléktábláját nem távolították el, azonban ellen-feliratot helyeztek el, etnikai gyűlölködés szítására is alkalmas, komoly történészek által mindkét oldalról cáfolt hazugságokkal. Ez a felirat állam- és világnyelven hirdeti, hogy a világszabadság megszentelt eszméi nevében mekkora szervezett népirtás folyt volna itt az 1848-as a szabadságharc idején. A gyűlölködők megrongálták a kilencvenes években a fehéregyházi Petőfi-emlékművet. A mostani felavatáson a megbékélés szavai hangzottak el, magyarul, románul, nyilvánosan és köztereken. Kolozsváron azonban nyilvánosan és köztereken, továbbra is a gyűlölet hazugságai olvashatók. /K. N. K.: Petőfi ürügyén (országosan és „helyi lebontásban”). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
2005. augusztus 1.
A fehéregyházi Ispán-kútnál újra felavatták Petőfi Sándor emlékművét. Gábos Dezső, a Fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke köszöntötte a rendezvény meghívottait, résztvevőit. A 15 évvel ezelőtt ismeretlen tettesek által meggyalázott emlékművet a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) támogatásával felújították. Gábos Dezső elmondta, a költő kőbe faragott arcképét meggyalázták, összetörték, bizonyítja, hogy ma is félnek élő szellemétől a szabadság ellenségei. „Álljon hát ez a felújított emlékmű a helytállás, összmagyarság összetartozásának szimbólumaként a világ végezetéig” – mondta Gábos Dezső megköszönve Hunyadi László és Gyarmathy János szobrászművészeknek az alkotómunkát. Az emlékművet Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, és Vass Lajos, a NKÖM államtitkára leplezte le. Markó Béla szerint „A múltat eltüntetni nem lehet. E gondolat jelképe az is, hogy e kövön egy helyen ott szerepel a múlt, a jelen és a jövő. A múltat nem lehet és nem is kell eltüntetni, nem kell elfelejteni, de a múlt mellé oda kell tenni a jelent, a jövőt”. /Antalfi Imola: „Az élő Petőfire emlékezünk”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./
2007. március 13.
Sólyom László köztársasági elnök március 12-én négynapos magánlátogatásra érkezett Erdélybe. Marosvásárhelyre érkezett repülőgéppel, majd gépkocsival továbbutazott az egykor elárasztott Bözödújfalu és Szováta felé. Március 13-án az államfő megkoszorúzza a Segesvár és Fehéregyháza között ispánkúti emlékművet, amelyre ismeretlenek trágár feliratot mázoltak, melyet a rendőrség eltávolított. Sólyom László megérkezett látogatása első helyszínére, Bözödújfalura. A küldöttség délután továbbutazott Szovátára, ahol Sólyom László megtekintette a Teleki Oktatási Központot, találkozott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) vezető tisztségviselőivel, este pedig a megyei és városi vezetőkkel, helyi elöljárókkal vacsorázott a szovátai Danubius szálloda éttermében. A magyar államfő látogatása kapcsán a román sajtó azt írta: Sólyom László köztársasági elnök Tőkés László református püspökkel ünnepli március 15-ét. A Gardianul című lap az elmúlt időszakban több magyarellenes írást is közölt. Sólyom László erdélyi látogatásával a március 12-i román lapok zöme nem foglalkozott. A Mediafax hírügynökség ismertette Nicolae Popa konzervatív párti képviselő nyilatkozatát, aki szerint miközben a román hatóságok „passzívan szemlélik Sólyom László magánlátogatását, a magyar elnök a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőivel készül találkozni, ami a román állam integritására és szuverenitására nézve rendkívüli módon veszélyes”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke bízik abban, hogy az egység üzenetével érkezik a magyar államfő Erdélybe, s Sólyom László találkozója Tőkés László püspökkel nem tekinthető politikai állásfoglalásnak. Markó hangsúlyozta: ma sem tekint alternatívaként Tőkés Lászlóra, szerinte továbbra is az RMDSZ-en belül kell érvényesíteni az alternatívákat. Nem politikai okból, hanem erdélyi útja miatt nem lesz jelen az államfő a március 15-i Kossuth téri zászlófelvonáson. Az államfő a rendszerváltozás óta először nem tartózkodik Magyarországon egy nemzeti ünnep délelőttjén. /Erdélyi körúton Sólyom László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Marosvásárhelyen Sólyom László fogadásán jelen volt Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök és Csegzi Sándor, Marosvásárhely polgármester-helyettese. Bözödújfalu úttalan útjára hirtelen vadonatúj kövezés került. A néhány szavas településismertetőt Tar András Erdőszentgyörgy polgármestere mondta el Sólyom Lászlónak és feleségének, akik meghatottan hallgatták a vízbe fullasztott falu történetét. „Kimondhatatlan volt a fájdalom, torokszorító a kiszolgáltatottság érzése” – mesélte fájdalmas emlékeit a köztársasági elnöknek Szombatfalvi József székelykeresztúri unitárius esperes, aki gyerekként élte meg a szörnyű tragédiát. Elmondta: minden évben, augusztus első szombatján, akik még élnek, és akik megtehetik, eljönnek a gyűjtőtó közelében felállított „panaszfalhoz”, hogy emlékezzenek. A szomszédos Kőrispatakról érkezett Szűcs Lajos, a világhírű szalmakalap-múzeum alapítója, ajándékba adott egy szalmakalapot Sólyom Lászlónak. /Bögözi Attila: Erdélyben a „civil” Sólyom László. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2007. március 13.
Eltüntették a Petőfi-emlékműre firkált futballgraffiti nyomait. Az ispánkúti Petőfi-emlékhely talapzatát március 10-én fújták le festékszóróval. A firkálásnak nincsenek szemtanúi. Hegyi Mózes, a fehéregyházi RMDSZ elnöke elmondta, akkor is sajnálatos az emlékműgyalázás, ha az nem a költő vagy a magyarság ellen irányul. Hunyadi László marosvásárhelyi képzőművész alkotását az elmúlt évtizedek során több alkalommal is meggyalázták. Az 1990-es marosvásárhelyi események idején az ispánkúti emlékmű domborművét is megrongálták máig ismeretlen tettesek megcsonkították az alkotást. A másfél évvel ezelőtti felújítás idején úgy döntöttek, hogy érintetlenül hagyják a megrongált részt, az emlékmű frontján Gyarmathy János, marosvásárhelyi szobrászművész új, Petőfit ábrázoló bronzplakettjét helyezzék el. Az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb zarándokhelyét 2005. július 31-én avatták újra. A régi emlékművet marosvásárhelyi értelmiségiek kezdeményezésére 1969-ben állították fel az Ispánkút közelében. /Szucher Ervin: Szemtanú nincs, szurkolókra gyanakszanak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./
2007. március 14.
Sólyom László köztársasági elnök a legszentebb magyar ünnepen az erdélyi magyarok között tartózkodik. Mi, erdélyiek jó néven vesszük, hogy magánlátogatásával felhívja ránk a magyarság egészének és másoknak is a figyelmét, írta Sylvester Lajos. Bözödújfalu elárasztott temploma, amelyet az elnök meglátogatott, az esztelen és értelmetlen pusztítás mementója, Petőfi ispánkúti, százszor is meggyalázott szobra emlékjel, de felkiáltó jel is. Az elnök erdélyi küldetésének lényegét maga fogalmazta meg, amikor a ,,van még esély” kijelentéssel az európai parlamenti választások jelöltjeinek ügyében az egyfrontos indulás mellett szólott. Sólyom László Szovátán meglátogatta a Teleki Intézetet is. „Budapesten egy hasonló nevű, de más arcélű tudományos intézetet éppen most számol fel a magyarság szellemi építményeit önkezével pusztító gátlástalan hatalom” – emlékeztetett írta Sylvester. Budapesten a nagy kérdés, hogy a nemzeti ünnepen szemmagasságban lőjenek-e vagy csak lábra. Budapesten az államfő nem lesz jelen a szimbolikus zászlófelvonáson. Valószínűleg a köztársasági elnök sem érezné jól magát a duplán körbe vaskorlátozott Országháza előtt. „Sólyom László Erdélybe jött. Jó helyen, az övéi között van. ” /Sylvester Lajos: Sólyom László Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./
2008. március 13.
Erőteljes nacionalista kampány folyik Ukrajnában a magyar szimbólumok helyreállítása kapcsán, amely már kisebb diplomáciai súrlódást is okozott Kijev és Budapest között. Ukrán szélsőségesek elsősorban a vereckei honfoglalási emlékmű tervezett felavatása, valamint a munkácsi turulmadaras alkotás visszaállítása miatt tiltakoznak. Emiatt Sólyom László köztársasági elnök a napokban lemondta ukrajnai útját, sőt a magyarok bejövetelének emléket állító alkotás március 14-ére tervezett avatóünnepsége is későbbi időpontra csúszik. Ungváron március 12-én mintegy félszázan tüntettek a szélsőjobboldali Ukrán Nacionalista Kongresszus és más szélsőséges szervezetek felhívására a vereckei emlékmű és a Kárpátalján szerintük erősödő ruszin szeparatizmus ellen „Kifelé Ukrajnából a magyar imperializmussal!” és „Nemet mondunk a külföldi provokációkra” feliratokkal. Válaszként a kárpátaljai megyei tanács visszautasította az ukrán nacionalista szervezetek vádjait. A 150 ezres lélekszámú kárpátaljai magyar közösség 1996 óta szorgalmazza emlékmű felállítását annak a 2,5 méter magas, régi obeliszknek a helyére, amelyet a Kárpát-medencébe bevonuló honfoglaló magyarok tiszteletére emeltek a Vereckei-hágón, és amelyet 1964-ben lebontottak. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) több mint tíz évvel ezelőtt már kísérletet tett az emlékmű felállítására – felkérésére Matl Péter szobrászművész neki is látott az alkotásnak –, de az ukrán hatóságok „megfelelő engedélyek hiányában” megakadályozták a tervet. Az emlékmű felállítását korábban támogatásáról biztosította Viktor Juscsenko ukrán államfő is. Idén januárban a probléma rendezésére létrehozott szakértői bizottság úgy határozott, hogy Matl Péter fejezheti be a szoborkompozíciót, amelynek költségét a magyar állam vállalta fel. Az épülő emlékművet a Szvoboda Összukrajnai Szövetség Voliny megyei szervezete a napokban a magyar állam jelképének nevezte, és a Vereckei-hágón kialakítandó park szerinte Magyarország egykori határát állítja vissza. A munkácsi turulmadaras emlékmű egy héttel ezelőtti visszaállítását a zakarpat.info ungvári internetes hírújság bírálta élesen. Erdélyben Aradon az 1890-ben felavatott Szabadság-szobrot 1925-ben a Ion. I. C. Bratianu vezette román kormány eltávolíttatta, a szoboregyüttes darabjait 1999-ig az aradi várban őrizték, amikor Radu Vasile kormánya átadta az aradi minorita rendnek. A restaurált alkotást 2004. április 25-én avatták fel újra, az aradi Tűzoltó téren román nacionalisták füttykoncertje közepette. Mátyás király 1902-ben felavatott kolozsvári lovas szobrának talapzatáról az 1918-as impériumváltást követően a román hatóságok eltávolíttatták a magyar címert, 1945-ben pedig a Mátyás király feliratot a semleges Mathias Rex szövegre cserélték. 1992. december elsején Gheorghe Funar akkori polgármester az 1932-ben egyszer már elhelyezett, „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Baiánál, mikor a győzhetetlen Moldva ellen indult” – feliratú táblát illesztetett a talapzatra Mátyás román eredét, illetve Stefan cel Mare moldvai vajda elleni sikertelen portyáját bizonygatva. A Maros megyei Fehéregyháza melletti Ispánkútnál Petőfi Sándor feltételezett elestének helyén álló, 1969-ben leleplezett emlékművén a kőbe faragott Petőfi-arcképet az 1990-es évek elején ismeretlenek kalapáccsal rongálták meg, emiatt 2005-ben bronz féldomborműre cserélték ki, majd az emlékművet restaurálták. Az 1911-ben felavatott pozsonyi Petőfi-szobrot többször meggyalázták, legutóbb 2007 tavaszán levágták a költő és a múzsáját jelképező szoboralakok kezét, az alkotás sérülékenyebb részét „lefaragták”. /B. E. L. : Kárpátaljai emlékművita. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./
2009. augusztus 3.
A Petőfi Sándorra emlékezők közül hiányzott Markó Béla, az RMDSZ országos elnöke. Furcsa, mert Markó Béla fehéregyházi beszédeinek sikerültebbjei kötetek hasábjaira kívánkoznak. Annál nagyobb számban jöttek Fehéregyházára a magyarországi szülő- és bölcsőhelyek és diákkori színhelyek településeinek képviselői, akik mind szükségesnek tartják a tisztelgést, csakúgy, mint az erdélyiek, reggel az Ispán-kúti mementónál, később a turulmadaras emléknél Fehéregyházán. Bálint-Benczédi Ferenc unitárius püspök, Segesvár szülötte mondott beszédet a millenniumi unitárius templomban. A Bács-Kiskun megyei Emlékbizottság, az önkormányzat határozatával Kiskunfélegyháza város Petőfi Sándor emléknapjává nyilvánította minden év július 31-ét. Követendő példa lehet minden intézmény, egyesület, helység számára! A Magyar Művészetért (MM) díját a kuratóriuma nevében Gubcsi Lajos, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesületnek és elnökének, Kiss Józsefnek nyújtotta át. – Úgy gondolom, hogy az egyesület közel húszesztendős tevékenységét díjazták ezzel – mondja Kiss József. /Bölöni Domokos: Petőfi halála – halhatatlansága. Fehéregyházi pillanatkép. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./
2009. augusztus 3.
„Jöhet idő, hogy emlékezni / bátrabb dolog lesz, mint tervezni – / bátrabb új hont a mult időkben / fürkészni, mint a jövendőben – ?” – kérdezhették Illyés Gyulával a 25. Petőfi-emlékhelytalálkozó résztvevői augusztus 1-jén Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában. A magyarországi Petőfi Sándor Társaság másodszor választotta Erdélyt a negyed évszázados múltidézés színhelyéül. Tagjai először tíz évvel ezelőtt Segesváron rótták le kegyeletüket a fehéregyházi csatában elesett költőóriás előtt. Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta: – 160 év hangja hívott ma össze minket, erdélyi és magyarországi magyarokat Marosvásárhelyre és a Nyergestetőre, ahol 1949. augusztus elsején 200 székely próbálta meg a lehetetlent. 160 év múlva nemcsak erdélyi és magyarországi, hanem elsősorban európai magyarokról kell beszélnünk, akiknek létfontosságú feladata biztosítani, hogy az egyesült Európában Petőfi szerelme és szabadságharca magyar nyelven adódjék tovább. Szabó Levente irodalomtörténész A megszelídített Petőfi címmel tartott előadást az 1870-es évek legnagyobb irodalmi vitájáról, amely az első Petőfi-díszkiadás körül keletkezett, majd Dávid Gyula Petőfi-kutató, irodalomtörténész a szabadságharcos lírikus erdélyi emlékhelyeit térképezte fel. Reményik Sándor 1922–ben írta: „Az ország elvétetett tőlünk, / Elvétetett a hatalom / és a dicsőség is elvétetett, / Felbontatott és eltöröltetett / Közöttünk minden földi kötelék. / Térdig porban és övig hamuban / Mi mégis a te nemzeted maradtunk/ Petőfi nemzete” 1956-ban magyar–román akadémiai együttműködéssel ásatások kezdődtek Fehéregyházán, azon a helyen, ahol utoljára látták Petőfit, két év múlva azonban börtönbe vetették a költőre emlékező fiatalokat. Egy politikai fordulat révén az ispánkút Hunyadi László féldomborművével ékesített emlékhellyé válhatott, 1973-ban Székelykeresztúron egész alakos Petőfi-szobrot állíttattak, majd egy újabb politikai fordulat következtében, a ‘80-as évek második felében ugyanaz a hatalom nem kívánatos személlyé nyilvánította Petőfit. 1989 után jött el az az idő, amikor végre szabadon kinyilváníthatták kötődésüket Petőfihez, újraindulhattak a költő nevét viselő egyesületek és a hagyományos emlékhelyek száma kevésbé ismertekkel bővült – emlékezett Dávid Gyula. /Nagy Székely Ildikó: „Mégis a te nemzeted…” Emlékdélelőtt a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./
